Fitt porcikák kortalanul, avagy mire jó a nyújtás? Egyensúly-minőség#12

A bemelegítés (és a séta-gyaloglás) után beszéljünk még egy életbevágóan fontos, alap tudnivalóról a testmozgással kapcsolatban, amit az iskolai testnevelés órán jó eséllyel sajnos nem tanítanak meg. Pedig nem a történelmi évszámok azok, amiket hasznos dolog álmunkból felébredve is kívülről fújni, hanem többek között az, hogy hogyan kell a testünket jól karbantartani. A jó karbantartásnak fontos része az izmaink mindennapos bemelegítése testmozgás előtt és nyújtása testmozgás után, a gyakorlatban is! Mielőtt ízületi problémákra fájdalomölő (angolul pain killer) pirulákhoz nyúlunk, érdemes a napi szokásainkba nyújtógyakorlatokat beiktatni. Ugyanis lehet, hogy az mozgásszervi működési zavarokat és kellemetlenségeket egyes izmaink megrövidülése és az általuk a normál helyükről elmozdított ízületek okozzák. Bizonyos fajta mozgásformákat gyakorlók, például egyes jógázók ezt már tudják, nekik sok nyújtógyakorlat van a mozgásprogramjukban, ők a gyakorlatban is megtapasztalták, hogy mire jó a nyújtás.

Szakmai ártalmak, avagy miért fontos, mire jó a nyújtás?

Mire jó a nyújtás? Test karbantartásra! (bekesgyogytorna.blogspot.com)

A jó közérzetet segítő helyes testtartáshoz meghatározott izmok meghatározott terhelése (lenne) szükséges – mint ahogy ez történik séta közben is optimális esetben… A különféle típusú, például álló-, ülőmunkához, vagy bizonyos jellegű sportokhoz viszont mindig ugyanazokat az izmainkat használjuk, másikakat pedig nem használunk. Például ha irodában dolgozunk, munka közben a nyakunkon, a bicepszünkön és a csípőnkben használtak, túlterheltek, feszesek és megrövidültek az izmok, a farizmaink működése pedig leállt. Az előbbiek látható jele, hogy a felső háti szakaszunk görnyedt, a fejünk előre dől, a mellkasunk pedig homorú, beesett. Az egyenetlenül terhelt izmoknak megfelelők lesznek az ízületi működési zavaraink! Hátfájás, nyakfájdalom, derékfájás, térdfájás, súlyos krónikus esetben gerincferdülés, banyapúp, stb. Az még a kisebb probléma, hogy ha elmegyünk sportolni, az előbbiek miatt nem leszünk hajlékonyak és izomlázunk lesz.

Megolajozzuk a porcikáinkat – milyen testgyakorlatokkal lehet nyújtani?

A neten sok leírás van erről is, érdemes például gyógytornász weboldalakat böngészni, videókat tanulmányozni és kipróbálni. Két tényező nagyon fontos: 1. A VÍZFOGYASZTÁS, a mozgásszerveink hidratálása szintén életbevágó az ízületek karbantartására, amit legalább 2 héttel a nyújtógyakorlatok bevezetése előtt el kell kezdenünk! 2. A nyújtás maximum kellemetlen lehet, nem fájhat. HALLGATNI KELL A TESTÜNK ÜZENETEIRE, ÉS HA VALAMI VALAHOL FÁJ, ABBAHAGYNI. Nem szabad túlnyújtani és túlerőltetni az izmainkat és az ízületeinket, mert sérülés lehet a következménye. Meglevő sérülés esetén pedig még körültekintőbben kell izmainkat nyújtani.

Folytatása következik!

Nehezen változtat, nehezen indul el mozogni? Szükség van hozzá további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ajánlott könyv:
Ming Chew: Szabadulj meg a fájdalomtól – örökre!

Ez is megfontolandó:
(1) Webbeteg

Vízivás szabályai: mennyiség, minőség, ütemezés (freeimages / drinking-water-1323413)

A fáradt embert a legtöbbször megkínálják kávéval – pedig sokszor inkább egy pohár vízzel kell(ene) automatikusan megkínálni. Ugyanis könnyen lehet, hogy a fáradtság az agysejtjei vízhiányának, a teste krónikus szomjúságának a jele… A mozgásról szóló, további hiánypótló tudnivalók előtt vizsgáljunk meg egy, az általános egyensúlyunkat szintén jelentősen befolyásoló összetevőt. Ez pedig a testünk (de)hidratáltsága, a napi vízfogyasztásunk. Habár a számunkra pont itt, pont most OPTIMÁLIS vízivás szabályai már egy ideje ismertek az életüket jól karbantartani törekvők körében, sokaknak még mindig nem sikerül odafigyelni rá. Így ismétlés a tudás anyja és terjesztője.

Miért fontos a vízfogyasztás? Íme a vízhiány hatása a szervezetre

Az emberi test 60-90%-a víz, amiből folyamatosan veszítünk a kilégzéssel, az izzadással és az ürítéssel. Ha az elvesztett vízmennyiséget nem pótoljuk, sejt dehidráció lép fel, ami akadályozza a sejtjeink normál működését, öregít, megrövidíti és veszélyezteti az életünket. Például kánikulában egy vízhiányos testben megnő a túlhevülés, a hőguta kialakulásának veszélye, ugyanis víz nélkül a test kevésbé képes izzadással hűteni magát. Alapvetően nem a hőségtől kell tehát tartani, hanem a dehidratáltságtól! Ezt érdemes elkerülni!

A sejtszintű vízhiány néhány, már rövid távon is szubjektíven érzékelhető jele a teljesség igénye nélkül: fáradtság, fejfájás, koncentrációzavar, gyengeség, levertség, rossz közérzet, szédülés, stressz, egyéb kellemetlenségek. Szemmel látható jele a sötétsárga vizelet. És hogy mit tehetünk a testünk hidratáltságáért?

A vízivás szabályai – át kell szokni

Lehet, hogy kezdetben furcsák és kényelmetlenek lesznek, de…

- Reggel éhgyomorra kávé helyett egy pohár langyos vizet igyunk, ami az agysejtjeink működését beindítja, így szelíd és életbarát módon képes minket felébreszteni.
- Ne igyunk hideg vagy jeges vizet, főleg ne forró italok-ételek, például tea vagy kávé után rögtön.
- Többször, kevesebbet igyunk, mert ekkor kerül a víz a sejtjeinkhez, ekkor nem üríti ki a vesénk a felesleget.
- Igyuk a pohár vizét lassan, kis kortyokban.
- Többször, kevesebbet – ennek környezetbarát eszköze a kulacs (fotó: SzTT)
  
  Tartsuk egy ideig a vizet a szánkban, mielőtt lenyelnénk.
- Ülő testhelyzetben jobb inni, mint álló vagy futó helyzetben.
- A mosdóban való folyó ügyek intézése előtt mindig igyunk vizet, ellenben közvetlenül utána ne igyunk.
- Étkezés, főleg zsíros ételek fogyasztása ELŐTT fél órával igyuk a vizet, utána 1 óráig ne igyunk, maximum, ha nagyon muszáj, például zsíroldó meleg teát vagy citromos limonádét. Hacsak nem tartjuk jó ötletnek a zsíros edényeket hideg vízben elmosogatni, hacsak nem szeretjük az étkezés utáni álmosságot és a túlsúlyt…
- Ha vízhajtó hatású szerekkel (kávé, tea, alkohol, orvosság, …) élünk, pótoljuk az általuk kihajtott vizet is.
- Olyan vizet igyunk, ami pont akkor, pont ott jólesik, kóstoljunk meg többfélét. Legyen tiszta, mentes a toxinoktól.

Vízidő alkalmazás: praktikus emlékeztető és tanácsok

Elektronikus okoseszközök feledékeny használói kipróbálhatják a Watertime és hasonló nevű alkalmazásokat, a lépésszámlálóhoz hasonlóan. Ezen programok testsúly és nem alapján kiszámolják a napi vízszükségletet (természetesen ez hőmérséklettől függően is változik, de…) és a javasolt-beállított ütemezés szerint emlékeztetnek az elfogyasztására. Legalább addig érdemes használni őket, amíg meg nem szokjuk, hogy inni kell, amíg fel nem ismerjük, hogy a testünk hogyan jelzi nekünk a szomjúságot.

Folytatása következik!

Nehezen kezd el megfelelő mennyiségű vizet inni? Lehet, hogy stresszes, és ettől nem érzi, hogy szomjas? Felborult az egyensúlya, szüksége van stresszcsökkentésre? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ajánlott könyvek:
Dr. F. Batmanghelidj: A tested vízért kiált!
Harvey és Marilyn Diamond: Testkontroll

Ez is megfontolandó:
(1) Webbeteg

A gyaloglás a legjobb orvosság Hippokratész szerint is (freeimages / walking-feet-1382029)

A 21. század az evő-ivó-ülő fogyasztói társadalmunk évszázada (mert a szürke iskolai testnevelés órákkal elvették a kedvünket a jóleső mozgástól?), és még a toalettre is autóval megyünk. Ugyanezen időszak a külsőségek ideje is: ha rákeresünk az Interneten arra, hogy otthon hogyan lehet mozogni, sok izmos embert és intenzív edzést fogunk látni. Ha kezdők és edzetlenek vagyunk a testmozgás terén, ez végképp elijeszthet minket attól, hogy elkezdjünk mozogni. Sajnos túl van bonyolítva a téma, mert nem a mozgással elérhető izmos kinézet, nem a látszat (lenne) a lényeg. Sokkal fontosabb a jóleső, belsőnkből fakadó ÉRZÉS, hogy kellemesen elfáradtunk, miközben minden egyes porcikánk beolajozódott és felfrissült. Utóbbi azt is jelenti, hogy minden egyes sejtünk a legutolsó hajszálér végén is megkapta a napi oxigén- és tápanyag adagját, illetve sikeresen elszállították tőle az anyagcsere végtermékeit. Ez utóbbit egy nagyon egyszerű és olcsó mozgásformával biztosíthatjuk nekik minden nap – ezek lesznek a séta pozitív hatásai!

Gyaloglásra vagyunk összerakva

A Gondviselés alapvetően a sétára és a gyaloglásra, mint mozgásformára alkotta meg a testünket. Az elődeink ősidőktől kezdve minden nap sok órát gyalogoltak a vadászat-gyűjtögetés, illetve a földművelés-kertészkedés-önellátás során is. Ez könnyű, rendszeres testmozgásnak számít, amit felismert már Hippokratész is, nem véletlenül tartotta úgy, hogy “A gyaloglás a legjobb orvosság.” Ha napi szinten valamennyit, illetve hetente legalább 2-3x 1 órát sétálunk és gyalogolunk a friss levegőn, már nagyon sokat tettünk az általános egyensúlyunkért!

A séta pozitív hatásai

A teljesség igénye nélkül néhány tényező:

Segíti a tüdő, a szív és a vérkeringés harmonikus működését.
Támogatja a bélmozgásokat és az emésztés működését.
Ha rendszeresen használjuk “valamire” (például gyaloglásra) a mozgás szervrendszerünket: a csontjainkat, az ízületeinket, az izmainkat, azok lazulnak és megerősödnek. Ha nem használjuk őket, leépülnek. Ez a Use or lose! szabály: használd, vagy elveszíted!
A csontok már csak azért is erősödnek, mert a friss levegőn és megfelelő öltözékben, napsütésben sétálással megkapjuk a napi D vitamin adagunkat is. Ez sem elhanyagolható.
A felváltott lábbal végzett mozgással összehangoljuk az agyféltekéink működését is, így “lesétáljuk” azt a stresszt, amit az agyféltekéink szétkapcsolódása következtében érzünk.

Mire figyeljünk oda a sétával és gyaloglással kapcsolatban?

A séta pozitív hatása (kép forrása: Facebook)

Habár biztonságos mozgásformának számít, nehéz közben megsérülni, DE néhány dologra oda kell figyelni.

Nekünk való, számunkra igazán KÉNYELMES CIPŐBEN gyalogoljunk!
Figyeljünk oda a helyes testtartásra: húzzuk ki magunkat, a fejünk tetejével mindig nyújtózzunk az ég felé!
Lehetőség szerint elviselhető mértékű UV sugárzásos időszakban és tisztább levegőjű helyen sétáljunk.
ITT IS FONTOS A FOKOZATOSSÁG, KÍMÉLETESSÉG, A LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE HALADÁS. Figyeljünk oda a testünk aktuális teherbírására! Ha eddig semmit sem mozogtunk, induljunk napi 5-10 perc lassabb sétával (ez körülbelül 500-1000 lépés: lehet játszani az elektronikus okoseszközök lépésszámlálójával…) Folytassuk ezt 1 hétig, vagy amíg meg nem szoktuk, és a következő héten emeljük a napi sétaadagot 20 percre (2000 lépésre). A rá következő héten legyen 30 perc (3000 lépés), és így tovább, amíg el nem érjük a napi 1 órát vagy 6000 lépést. Ha már ez is sikerült, gyorsíthatjuk a sétát, gyalogolhatunk intenzívebb emelkedőkön és lejtőkön, vagy lehet akár még több lépés is.
Ülőmunkát végzőknek a gyakorlatban a sétát úgy is meg lehet valósítani, hogy egy-két megállóval előbb leszállnak a tömegközlekedési eszközről és gyalog mennek. Kezdetben lassabb sétával, majd tempósabb gyaloglással, és a végén levezetésként megint lassabban.

Ha jól hozzászoktattuk magunkat a sétához, egy idő után már rosszul fogjuk magunkat érezni a bőrünkben, ha nem volt meg a napi sétaadagunk, mert a sejtjeink kérni fogják.

Folytatása következik!

Nehezen változtat, nehezen indul el sétálni, gyalogolni? Szükség van hozzá további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Pszichoforyou

Alulterheltség, túlterheltség, rossz közérzet (freeimages / back-1432137)

Az előző írásokban észrevételeztük, hogy 21. századi emberként szélsőségesen viszonyulunk a testmozgáshoz: gyakran egész nap meg sem állunk, vagy egész nap ülünk. Aztán egy kiadós edzéssel jól megerőltetjük magunkat: vitézül lenyomunk 30 fekvőtámaszt bemelegítés nélkül, vagy hazacipelünk 25 kilogramm burgonyát segédeszköz nélkül. Ezen életellenes szokás hátterében a MOZGÁSKULTÚRÁNK ÁLTALÁNOS HIÁNYA áll. A rossz beidegződések kialakítása az életünk minden általános személyiségbefolyásoló helyén megnyilvánul a közoktatástól kezdve az orvosi rendelőn át a templomig bezárólag. Elmarad a reális önmegfigyelés, hogy hogyan kell(ene) bánni a lelkünk templomával: a testünkkel. Az élvezetes és biztonságos mozgástanulás főleg magánúton lehetséges. Ezért sajnos nem csoda, hogy az általános mozgáshiány és alulterheltség (és a másik oldalon a sérülések és a túlterheltség) úgymond “népszokás”. Pedig hasznos lenne, ha a kiegyensúlyozott agy- és testfrissítés lenne a népszokás! Ezen belül pedig mindenkinek a legmélyebb álmából felkeltve is kívülről tudnia kellene, hogyan kell mozogni, és hogy például mozgás előtt miért fontos a bemelegítés!

Megolajozzuk a porcikáinkat – miért fontos a bemelegítés?

A sérülések megelőzése és a teljesítmény optimalizálása érdekében be kell melegíteni, be kell mozgatni a testünket minden mozgás, edzés előtt. Már reggel felkelés után, egy hosszabb ülésből történő felállás előtt, illetve egy nehezebb tárgy megemelése előtt is érdemes bemelegíteni, átmozgatni magunkat! Merthogy milyen élettani folyamatok történnek a testünkben a bemelegítés alatt?

A szervrendszereink nyugalmi állapotból munkahelyzetbe kerülnek, felkészülnek a mozgásra, összehangolódik az agy és a test.
A szívműködés erőteljesebbé válik, a pulzusszám megemelkedik.
A vér oxigénszállító kapacitása fokozódik, több vér jut a hajszálerekbe, az izmokba, tüdőbe, a bőrbe és a szívbe.
Az ízületekben lévő nedvtermelés fokozódik, ezáltal az ízfelszínek között csökken a súrlódás (magyarul: az ízületek “megolajozódnak”).
A szalagok sokkal rugalmasabbá és ellenállóbbá válnak (ezáltal csökken a sérülésveszély – magyarul: az elmozduló csontok közötti összeköttetés nagyobb terhet lesz képes elviselni).
A test hőszabályozása megváltozik (a jó bemelegítés jele, hogy megindul a verejtékezés).

Milyen gyakorlatokkal lehet bemelegíteni?

Miért fontos a bemelegítés: megváltoztatja a működésünket (freeimages / health-gymnastics-1431069)

Általánosságban elmondható, hogy minden mozdulatot lassan, nyugodtan kezdjünk, és FOKOZATOSAN, KÍMÉLETESEN, lépésről lépésre növeljük az intenzitását. Kerüljük a szélsőségeket és a megerőltetést, figyeljünk oda a testünk aktuális teherbírására. Ha szeretjük a modern technika vívmányait, használhatunk pulzusmérő órát – ez segíthet megismerni a test a működését, a terhelések rá való hatását.
A bemelegítés 5-10 percig tartson!

Kezdéshez néhány percig sétáljunk lassan, fokozatosan gyorsítva a tempót.

Ezt követően gimnasztikázzunk felülről lefelé haladva, fokozatosan bekapcsolva az egyes izomcsoportokat a mozgásba, minden mozgáselemből legalább 12-12-t elvégezve:

fej oldalra fordítása, oldalra-előre-hátra billentése, fejkörzések
vállkörzések előre-hátra
karhajlítás be-ki, csuklókörzések
karkörzés előre-hátra
törzskörzés, csípőkörzés, mellkaskörzés
mindkét oldalra, illetve előre hajolva deréknyújtás (csak ameddig pont akkor, pont ott kényelmesen megy!)
térdhajlítások és nyújtások
bokakörzés
nyújtózkodás felfelé.

Folytatása következik!

Vajon mi lenne számunkra a pont itt, pont most a megfelelő, örömteli testmozgás? Szükség van hozzá további akadálymentesítésre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Sufnigym

Mozgás elkezdése kicsiben (freeimages / starting-line-1193423)

Az előző írásban megvizsgáltuk, hogy hogyan lehet egy emberrel már gyerekkorában egy életre megutáltatni a testmozgást (például szürke, semmitmondó, kényszerített közoktatásbeli torna- és testnevelés órákkal…). A vizsgálatból kimaradt egy nem mellékes tényező: a gyerekeket a mozgásórán kívül egész napos ülésre tanítják. A (sokszor kényelmetlen) padból csak nemtetszés terhe mellett lehet felállni. Ugyan bizonyos tanulási formák csak ülve kivitelezhetők, de… Tisztelet a gyerekeket mozogni engedő kivételes pedagógusoknak. Valószínűleg mindennek folyományaként is megfigyelhető, hogy a 21. századi emberek nagy része szélsőséges kapcsolatban áll a testmozgással. Az egyik véglet az egész napos ülőmunka (emellett boldogságpótlásként evés-ivás-hízás, otthon kifejezetten). A másik véglet a fizikai munka és az ön-túlhajtás, a megerőltetés és a sérülések: rendszeres hát-, derék-, váll- és más testrész húzódások, stb. Ezeken fontos lenne változtatni, hogy a mozgás elkezdése, illetve a pihenés kialakítása által megteremtődjön a mozgás és a mozdulatlanság EGYENSÚLYA az életünkben.

Az egyensúly elvezet a kívánatos állapotunkhoz: a megfelelő testsúlyhoz, a jó közérzethez és a mozgás öröméhez! Hogy hogyan lehet ezt megoldani, ennek szemléltetéséhez egy tanmesét hívok segítségül:

A fiatal és az öreg favágó
Egy vállalathoz egy új, fiatal favágó érkezett, akit egy tapasztaltabb, öreg favágó mellé osztottak be. Az első napon a főnök nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy kiváló munkatársra tett szert. Ugyanis az ifjú favágó csaknem kétszer annyi fát tudott kivágni, mint az öreg. Másnap kiment, hogy megnézze, hogy dolgoznak.
Örömmel tapasztalta, hogy az új munkaerő egész nap megállás nélkül vágja a fákat, még csak ebédidőt sem tart. Ezzel szemben az öreg favágó minden negyed órában leült két percre. Mégse szólt semmit, hiszen már régóta neki dolgozott az öregember. Inkább örült a jó fogásnak.
Hamarosan azonban nagy meglepetés érte a főnököt: a kiváló fiatal favágó teljesítménye szépen lassan csökkenni kezdett. Hamarosan épp ugyanannyi fát vágott ki egy nap alatt, mint az öreg. Amikor eljött a nap, hogy az esti összegzésnél kevesebbet tudott felmutatni, a főnök úgy döntött, ismét megnézi, hogyan dolgoznak. Talán eltanulta az öregember módszerét, és ő is mindig leül pihenni? De hiszen fiatal még ahhoz!
Mozgás és mozdulatlanság egyensúlya: fejszeélezés! (freeimages / axe-and-firefoods-1408708)
Kiment az erdőbe, és megint egy napig figyelte, mit csinál a két férfi. Legnagyobb meglepetésére azt látta, hogy a legutóbbi alkalom óta nem változott semmi! Az öregember továbbra is mindig leült pihenni, az ifjú pedig talán még nagyobb erővel küzdött a hatalmas fák ellen.

Az ő eredménye mégis kevesebb lett!
Félrevonta az öreg favágót, és megkérdezte tőle: „Hogy lehet az, hogy az a kölyök sokkal nagyobb energiával vágja a fát, ráadásul megállás nélkül, miközben te állandóan megpihensz, mégis nap végére te vagy az, aki nagyobb eredményt tud felmutatni?”
Mire az öreg így felelt: „Édes fiam. Én minden pihenőm alatt megélezem a fejszémet!”

Mozgás elkezdése: mozgás és mozdulatlanság egyensúlyának kialakítása

Tehát, ha eddig szélsőségesen (nem) mozogtunk, tudatosan vigyük be az életünkbe az ellenpólust, mint szokást:

Álló és fizikai munkánál óránként üljünk le pár percre (- és élezzük meg a fejszénket…). Ha valaki, például a munkáltató ezt nem nézi jó szemmel, meg kell vele értetni, hogy ez a stabil teljesítmény érdeke. Neki ez a hasznos, nem a megállás nélküli hajt(at)ás. A megértés érdekében el lehet vele olvastatni a fenti favágós tanmesét…
Ülőmunkánál minimum óránként mozgassuk át magunkat: nyújtózkodjunk, végezzünk néhány nyak-, váll-, kar-, derék és bokakörzést, fenék-összeszorítást, álljunk fel és tegyünk néhány lépést. Például használjuk kevesebbet a telefont és helyette sétáljunk oda ahhoz, akivel beszélni szeretnénk! Munka előtt és után pedig lehet többet mozogni.

Folytatása következik!

Vajon hogyan tudja elkezdeni kialakítani az életében a mozgás és a mozdulatlanság egyensúlyát? Nehezen indul el ebben? Szükség van hozzá további segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának támogatására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Wellandfit

Az előző írás arról szólt, hogy a testmozgás és a sport sajnos sok embernek egyáltalán nem öröm, sokkal inkább szenvedés. Így aztán a nép jelentős része az evésben / ivásban keresi az örömet és túlsúlyossá, függővé válik. Vizsgáljuk meg egy kicsit mélyebben ennek a jelenségnek a gyökereit, hogy mik lehetnek a túlsúly okai (a bélflórán és más tényezőkön kívül) a háttérben! Hiszen nem volt minden ember kezdettől fogva túlsúlyos és mozgás-nemszerető…

Induljunk ki abból, hogy gyerekkorunkban a legtöbben sokat mozgunk, és ezt nagy örömmel tesszük. Onnantól kezdve, hogy megtanulunk a hátunkról a hasunkra fordulni és vissza, folyamatosan új mozgáselemeket tanulunk, teljesen magunktól, utánzással. Kúszunk, mászunk, felülünk, felállunk, lépegetünk, járunk, szaladunk, ugrálunk, biciklizünk, … – a kezdeti ügyetlenséghez képest viszonylag kevés sérüléssel. Vajon hogyan lesz belőlünk évekkel és évtizedekkel később fotelban ülő, nassoló és elhízó, pusztán a távirányítón a hüvelykujját tornáztató, életunt és elhízott felnőtt? A két időszak között romlik el, ekkor történhet velünk valami. Lehet, hogy a rokonságunkból vesszük át idővel a mozgási érdektelenséget, de az is lehet, hogy:

Túlsúly okai: szürke, monoton, nemszeretem tornaóra?

Túlsúly okai: mozgáskedv-elvevő szürkeség? (freeimages / exercise-in-the-1950-s-1438159)

Mint sejthető, 3 éves korunk körül alapesetben bekerülünk, bekerültünk a közoktatásba. Itt ezen írás készültének idejében szervezett és szabályozott mozgásórák vannak, amiket óvodában tornaórának, általános iskolában testnevelés órának hívnak. A mozgásórák az óvodában még játékos jellegűek, azonban a gyerekek növekedésével, főképp az iskolában egyre egyhangúbbá válnak. A tanítási protokoll, habár már sokat színesedett az utóbbi időben, még mindig ugyanazokat az egyen mozgásformákat hajtatja végre minden gyerekkel. Mindezt egyforma ruhában, katonásan, amit természetesen le is osztályoznak. Az lehet, hogy nyomós oka van, hogy pont ilyen a mozgásóra, mert a gyerekek különféle képességeit és készségeit fejlesztik a gyakorlatokkal, és mindegyikkel mást, de… Hacsak egy rátermett pedagógus izgalmassá és mókássá nem teszi a tevékenységet, meglehetősen szürke, unalmas, egyhangú, sablonos tud lenni.

Sokkal színesebb lehetne például, ha a gyerekek választhatnának, hogy állóképesség fejlesztésként futás és labdarúgás helyett táncolni szeretnének-e inkább, esetleg görkorcsolyázni vagy kerékpározni, de ilyenek sajnos jelenleg csak minimálisan részei a közoktatási tantervnek, régebben még ennyire sem voltak részei. Nincs pedagógusi kapacitás (sem) a mozgás élvezetesebbé tételre. Nagyrészt az iskolán kívül lehet csak foglalkozni a személyre szabott mozgással, akkor pedig már valószínűleg fáradt hozzá az embergyerek az egész napos túlterhelés miatt.

Alap mozgás élettan ismeretek nélkül veszélyes lehet a mozgás

Hogyan működik a mozgás szervrendszerünk? Mozgás élettan ismeret szükséges (freeimages / biology-2-1560645)

A közoktatási tantervnek a jelek szerint sajnos nem szerves része az elméleti magyarázat sem. Nem tanítják meg, hogy hogyan működik az emberi mozgás szervrendszer, mire kell vele kapcsolatban odafigyelni a sportnál. Nem mutatják meg a gyerekeknek a gyakorlatban, saját magukon (tisztelet a kivételnek), hogy milyen testgyakorlatot, miért, és hogyan kell / érdemes végezni a hatékonyság biztosítása és a sérülés elkerülése érdekében, melyik gyakorlat a test melyik részét és milyen képességét fejleszti.
Többek között ilyen tényezőkből születhet meg a mozgástól való viszolygás, egyes esetekben egyenesen a félelem! Hacsak a gyerekek, akár már felnőttként, nem elég rátermettek ahhoz, hogy elkezdjenek odafigyelni önmagukra, és utánanézzenek a részleteknek. Esetleg elmenjenek pluszban sportolni, és/vagy keressenek egy jó személyi edzőt, aki a mozgási ellentmondásokat és életellenes beidegződéseket feloldja náluk.

Egy kicsi (személyre szabott, és örömteli!) mozgás mindenkinek kell

A szeretet 4 minősége Moksa-programban a tavaszi negyedév a takarításról és a nyári kertészkedés előkészítéséről szó(t), mindkettő testmozgással is szükségszerűen együtt jár. Ez a 21. századi végtelen ülések, kockulások, túlsúly (és a másik oldalon a nem megfelelő mozgás miatt bekövetkező sérülések!) világában nagyon hasznos frissítés az emberi testnek, sejteknek, agynak. A nyári negyedévben a mozgásnak további kiemelt szerep jut. Egy kicsi, vagy inkább sok örömteli mozgás mindenkinek kell! És még csak a karosszékből sem feltétlenül kell felállni, ott is lehet tornázni – akár csak kedvcsinálóként, bevezetésként is.

Folytatása következik!

Vajon mi lenne Önnek a pont itt, pont most a megfelelő, örömteli testmozgás? Nehezen indul el benne, nincs rá kapacitása, fél, hogy valamit elront? Szükség van hozzá további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Femina

Az evés-ivás öröme - és a mozgás öröme hol marad? (forrás: Facebook) — Az evés-ivás öröme – és a mozgás öröme hol marad? (forrás: Facebook)

A 2020. évi kényszerű tavaszi otthonmaradás idején a közösségi oldalakon a karantén alatti hízásra utaló humoros képek terjedtek, mert unalmában sok ember evett. Aki nem így működött, azt csodabogárnak tekintették… Érdekes szokás az unalom evéssel-ivással való elűzése – a kultúránkban általánosan a szájon át való bevitelhez van kapcsolva az öröm, az evés-ivás stresszoldó, biztonságot adó hatású. Az unalom nyűgjét is elűzi, és az élet veszélyeit is: minden rosszullétet és félelmet vegyi pirulák, vagy pl. alkoholtartalmú italok bevitelével szokás tompítani. Talán azt hisszük, hogy valamilyen beviteli HIÁNY miatt érezzük magunkat rosszul? Nem lehet, hogy beviteli TÖBBLETÜNK van? Vajon mi történne, ha unalom, rossz érzések jelentkezésénél végeznénk inkább néhány egyszerű, és számunkra pont akkor, pont ott megfelelő (ez fontos!) testgyakorlatot? Ha rászoknánk, származhatna-e nálunk ebből a hőn áhított karcsúság, a jó közérzet, a mozgás öröme? Nézzük meg!

A mozgás öröme = vérkeringés, sejttáplálás, TÖBBLET kiürítése

Tehát, akkor is rosszul éreznénk-e magunkat, unatkoznánk-e, és túlsúlyunk lenne-e, ha az általános evés-ivás élvezetet legalább részben mozgás-élvezetre cserélnénk? A számunkra aktuálisan megfelelő, és lehetőleg minden nap végzett élvezetes testmozgás javítja a vérkeringést, ezáltal segíti a sejteknek, az agynak az oxigénnel, tápanyaggal, boldogsághormonnal és minden szükségessel való ellátását. Továbbá serkenti az anyagcserét és a sejt anyagcsere végtermékek elvezetését is. Ez utóbbival támogatja a testünkből a TÖBBLET kiürítését: a stresszhormonok kiizzadását, a felesleges “gőz” kieresztését, a zavaros gondolatok kitisztulását az elméből, a kikapcsolódást, a kellemes elfáradást. Habár valószínű, hogy bizonyos típusú testgyakorlatokhoz több hely szükséges, mint az evéshez-iváshoz, és otthonlétben nehezebb őket kivitelezni… Főleg, ha nem tudjuk, milyen módon kezdjük el, és mit mozogjunk.

Könnyed mozgás, mint családi és népszokás, örömforrás? De hogyan?

Talán azért is nem vált eddig az egyszerű, könnyed, számunkra optimális mozgás öröme népszokássá, mert nem kapható a kereskedelemben, és nem tárolható hűtőnyi helyen? Étel és ital kapható szinte korlátlan mennyiségben (hacsak nem termeljük meg magunknak)…, de nincs mozgásbolt, mozgás-áruház, mozgás-szupermarket, mozgás-hipermarket. Nem az van, hogy a személyre szabott mozgást egyszerűen a kosárba teszem – kifizetem – viszem. Maximum mozgást segítő ruházatot, eszközöket és kellékeket lehet beszerezni a sportboltokban. A mozgást nekünk kell létrehozni velük.

A mozgás pozitív hatása: unalom levezetés (is) (freeimages / kids-playing-1420684)

Réges-régen, még az 1980-es években, az előbbieket mintha tudták volna. Emlékeztetőként és támogató lehetőségként a köztelevízióban esténként bemutattak 10-15 perc egyszerű tornát, ami hasznos (habár mai szemmel nézve egyhangú) volt, ha elvégeztük – ez volt a TV-torna. Napjaink köz-adóin, köz-műsoraiban viszont sajnos alig szerepel hétköznapi mozgatás – hacsak nem a mulatós csatornákat nézzük, és nem táncolunk velük együtt. Esténként a köztelevízióban a híradónak nevezett, a valódi minőségét tekintve viszont ijesztő bűnügyi műsor megy. A labdarúgó mérkőzések és a bajnoki közvetítések sem igazán sarkallnak arra, hogy felálljunk és tornázzunk – az ott látott, edzett sportolókat utánozni egyébként is sérülésveszélyes egy edzetlenebb embernek. Viszont, ha megfelelő TV előfizetésünk van, a sok gasztronómiai-hízlaló TV csatorna mellett, ha keresünk, szerencsére találunk tornáztatós-edzős TV csatornát is. Keressük ezeket? És keressük például az edzős videókat a Neten?

Rokonsági összejöveteleken az egyensúly megtartása érdekében szoktunk nagy lakomák mellé, vagy helyett beiktatni közös agy- és testfrissítő sétát vagy táncot? Tegyük meg, jól járunk!

Folytatása következik!

Nehezen indul be a mozgás, túlságosan fél, hogy valamit elront, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:

(1) Egészségkalauz

Hol vannak még az emésztőrendszerünkön kívül a környezetünkben olyan TÁPTALAJ-ok, amelyek döntő hatásúak az életünkre, az általános egyensúlyunkra, az immunrendszerünkre? Például a KERTBEN! Mivel a táplálkozással bevisszük a testünkbe a kertből származó gyümölcsöket és zöldségeket is, nem mindegy, hogy mit találunk ott. Az emberi emésztőrendszerhez hasonlóan a mezőgazdasági területeknek, talajoknak, kerteknek is van saját mikrobiomja (más néven flórája, TÁPTALAJA, IMMUNRENDSZERE, sőt: idegrendszere…). Milliárdnyi apró és nagyobb, jótékony és kártékony élőlény él bennük együtt, amelyek egymást egyensúlyban tartják. Erre a felismerésre és összefüggésekre alapozva folytatható igazán a kertészkedés okosan és munkakímélően. Mert ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, és vegyszerekkel irtjuk a “kártevőket”, akkor leromboljuk a kert immunrendszerét.

A kert immunrendszere a tápláléklánc

Felesleges szántás: sivataggá változtatja az értékes termőtalajt (freeimages / empty-rural-field-1345958)

Hogy a kert “immunrendszerének” lényegét el tudjuk képzelni, elég csak arra gondolnunk, hogy létezik a természetes tápláléklánc, amelyben szabad szemmel is látható állatok és növények működnek együtt, szimbiózisban. A növényeket az élősködő “kártevők”: levéltetvek, lótücskök, meztelencsigák, rágcsálók és társaik eszik meg… A kártevőket pedig a természetes ellenségeik: a levéltetveket a katicabogarak, a lótücsköt az énekes madarak és a vakond, a meztelencsigákat az indiai futókacsák, a rágcsálókat a baglyok, a kullancsokat a (gyöngy)tyúkok, a szúnyogokat az énekes madarak és a denevérek, és így tovább. És ez alól még az ember sem kivétel, mert hiába nincs meg a természetben megszokott természetes ellensége, ha nem tanulja meg magát egyensúlyban tartani, a Föld bolygó fogja erre rákényszeríteni a klímaváltozással. Aminek a kialakulásához valószínűleg az ember is hozzájárult – többek között a talajpusztítással.

Kertészkedés tudatlanul, talajpusztító módon: talajbolygatás és vegyszerek

Az emberiség évezredek óta műveli a földet talajmunkákkal, tehát ez mondhatni már régi hagyomány. Sajnos azonban attól, hogy egy szokás nagyon régi, még nem biztos, hogy élettámogató is. Lehet élet- és természetellenes, aminek a pusztító hatása a Természet önhelyreállító képessége miatt csak lassan mutatkozik meg. Ilyen életidegen módszer, az emberiség több ezer éves tévedése a szántás, ásás és kapálás… Ezek felforgatják és megbolygatják a talaj természetes, láthatatlan mikrobiomját, kiváltképp, ha túlzásba viszik őket. És ilyen életidegen módszer a sok művi tápláló és fertőtlenítő vegyi anyag: műtrágya, gyomirtó, növényvédő szer használata is. Ez utóbbira csak az előbbi miatt van szükség. Ezekkel hosszú távon sajnos élettelen, steril, száraz, sivár sivataggá változtatjuk az értékes termőtalajt, miközben extra profitot termelünk és belerokkanunk a sok munkába, mert nem vesszük igénybe a Természet felkínált segítségét…

Kertészkedés okosan, talajépítő módon: immunerősítés a földnek

Kertészkedés okosan, szántás nélkül: talaj mikrobiom táplálás (Mérgezett Föld című dokumentumfilm)

2019-ben készült egy kiváló dokumentumfilm egy reform, talajbarátabb, nagyüzemi mezőgazdasági termelési módról. Lényege, hogy hosszú évek óta kísérleti jelleggel egyre nagyobb területen nem szántanak, hanem fermentált, komposztált marhatrágyával takarják le, táplálják, állítják helyre a talaj mikrobiomját. A talajflóra az ellenőrzés szerint az évek során kiválóan regenerálódott is, és termésátlagban hozza a természetellenesen kizsigerelt talajokét, kevesebb munkával, kevesebb vegyszerrel! Így jó áron jó minőségű termékeket lehet előállítani, klímabarátabb módon. A címe Mérgezett Föld – ez, habár figyelemfelkeltő és drámai, nem teljesen jól takarja a lényeget. Például az “Önfenntartó(bb) és klímabarát(abb) nagyüzemi gazdálkodás a gyakorlatban” vagy “Az emberiség ezeréves tévedése? Tudatos(abb) gazdálkodás” címek talán jobban kifejeznék. Nemcsak nagyüzemi mezőgazdasági termelésről, hanem a konyhakertekről is mutatnak példát benne. Érdemes sokszor megnézni, és elgondolkodni rajta, hogy mit tudunk belőle hasznosítani a saját életünkben! Mert a talaj általános egyensúlya és az ember általános egyensúlya között szoros összefüggés van.

Folytatása következik!

Nehezen indul be a kertészkedés, túlságosan fél, hogy valamit elront, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már? Akár az emberi szervezet, akár kert általános egyensúlyának táplálásra…

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert
Ruth, a lusta kertész (Önfenntartó kiskert a gyakorlatban)
Mérgezett Föld (Önfenntartó “nagykert” a gyakorlatban)

A bélflóra szerepe a túlsúlyban: mennyire "válogatós" a mikrobiom? (freeimages / weight-1593193) — A bélflóra szerepe a túlsúlyban: mennyire “válogatós” a mikrobiom? (freeimages / weight-1593193)

Az előző cikkben röviden megvizsgáltuk néhány, az emberi emésztőrendszerrel kapcsolatos ősi életbölcsesség élettani alapjait a legújabb felfedezések tükrében. Ezek voltak a “a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út“, a “fejben dől el” észrevételek és “a két farkas” című indián tanmese. Minden jel szerint az ember élete és jó közérzete bizony nemcsak fejben dől el, hanem például hasban is… Menjünk tovább ebben a sorban, fokozzuk a hangulatot, akadnak ehhez még összegyűjthető, megfontolásra érdemes “tanmesék” és kutatások. Például szorosan összekapcsolható három holisztikus szakember mondása: “a halál a belekben lakozik” (Paracelsus), „minden betegség a bélből ered” (Hippokratész), “az vagy, amit megeszel” (Feuerbach német filozófus). Ezek nagyon jól utalnak arra, hogy milyen jelentős az életünkben az emberi bélflóra szerepe, mi minden függ az emésztőrendszerünkben lakó jótékony és kártékony mikrobáinktól! Hatással vannak többek között a testsúlyunkra és az elménk épségére is…

Bélflóra szerepe, kellemetlenségek – miért és hogyan érdemes velük foglalkozni?

A mikrobiom-bél-agy tengely érdekes részletei… mi mindenben mutatkozik meg a bélflóra szerepe az életünkben:

A TÚLSÚLYBAN. Sok 21. századi embernek problémája a súlyfelesleg – ez nagyrészt azért alakulhatott így, mert a mikrobiom egyensúlya, a TÁPTALAJ az életmódunk miatt felborult körülöttünk és bennünk is. Az emberi bélflórának a legújabb felfedezések szerint a testsúly alakulásában fontos szerepe van. A túlsúlyos embereknek olyan mikrobák laknak az emésztőrendszerében, amelyek jobban feldolgozzák és hasznosítják a táplálékot, a vékonyabb emberekben lakó mikrobák jobban szelektálnak. Így a sikeres fogyókúra elképzelhetetlen a bélflóra rendbetétele nélkül! A rendbetételhez érdemes az emésztőrendszerből a salakanyagokat kitisztító rostok (pl. Moksa Green) mellé a jótékony és sokféle mikrobákat oda betelepítő probiotikumokat is fogyasztani (pl. ilyen az Emóció). Továbbá, mivel, mint kiderült, az agy is vezérli a bélflórát, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit üzen nekünk ez, mit kellene változtatunk, például jobban szelektálnunk?

EMÉSZTŐRENDSZERI ZAVAROKBAN. A táplálkozás módján kívül a mikrobiom egyensúly felborulásának is köszönhetőek például a haspuffadás, a székrekedés vagy a hasmenés. Akiknek étkezések után ilyen tüneteik vannak, valószínűleg sokáig és/vagy intenzíven sikerült etetniük a puffasztó bélflórájukat, és sokan “megoldásként” puffadást levezető, hashajtó vagy hasfogó orvosságokat vesznek be. Azonban ez hosszú távon nagyon nem szerencsés. Sokkal jobbat teszünk magunkkal itt is, ha helyreállítjuk a bélflóránkat. És természetesen, érdemes elgondolkodunk azon, hogy mit nem tudunk harmonikusan feldolgozni, elengedni?

A TISZTA GONDOLKODÁSBAN. Még az elmebaj kiindulási pontját is lehet a gyomor és a belek környékén keresni. Ha az életmódunkkal, az általános működésünkkel ennek teremtettünk TÁPTALAJT, akkor az emésztőrendszerünkben lakó bélflóra termelhet az idegrendszerünkre és agyunkra romboló módon ható toxinokat is. Ha gyökeresen megváltozik a bélflóránk, megváltozik a személyiségünk – de erre már volt utalás az előzőekben, máshogy.

És így tovább. Az előzőek alapján a fenti bölcsességek biztosan erősen megfontolandók!

A mikrobiom és a gazdája élete és halála – még egy fontos tudnivaló

Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú (forrás: Facebook)

Ahhoz, hogy az emésztőrendszerünkben hosszú távon is egyensúly lehessen, szükséges, hogy a jótékony mikrobáink valahol életben maradhassanak a megpróbáltatások közepette is. Ilyen megpróbáltatás például a manapság sajnos “rutin” antibiotikumos “fertőtlenítés”, amiben minden mikrobát elpusztítanak. (Ha túl sok ilyen “fertőtlenítést” kapunk, az egész létezésünk steril “kémcsőszagú”, részben halott lesz, ami mindenféle kellemetlen elváltozásokhoz és tünetekhez vezet. Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú!) A mikrobiom megmaradási búvóhelye, “bázisa” új kutatások szerint a féregnyúlvány, közismert nevén vakbél, aminek a a belső flóra, az immunrendszer megtartásában van szerepe. (Minden szerv számít, amit a Gondviselés az emberi testbe beletett, semmit sem lehet következmények nélkül kiszedni belőle…) A bélflóra újraépítése során tehát figyelembe kell venni, hogy valakinek van-e féregnyúlványa, vagy sajnos már nincs – utóbbinál nagyobb odafigyelés szükséges.

Folytatása következik!

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJT: a kártékony mikrobáknak és a fél-elemnek, vagy a jótékony mikrobáknak és az egyensúlynak?
Az emberi lény, mint TÁPTALAJ minden szintű kiegyensúlyozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(1) Béky László

Bélflóra és az immunrendszer, jótékony és kártékony: hasban IS eldől! (freeimages / coloured-hands-1166227)

Úgy tartják, “a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út“. Mint ahogy azt is tartják, hogy “fejben dől el“. Mindjárt kiderül, hogy mindkét mondásnak van valós élettani alapja… Ha ugyanis a gyomron (emésztőrendszeren, hason) keresztül út vezet valahova, akkor az egyben út az elméhez (fejhez) is, és nemcsak a férfiaknál, hanem mindenkinél. Továbbá nemcsak a fejhez vezet út a hason keresztül, hanem a hashoz is a fejen keresztül! A has (más megnevezésekkel emésztőrendszer, mikrobiom, bélflóra és az immunrendszer), valamint a fej (másik nevén elme) intenzív oda-vissza jellegű kapcsolatban állnak egymással.

Új, pontosított, kiegészített mikrobiom-bélflóra “szótár”?

Először is: az előző írásból kiderült, hogy Louis Pasteur felfedezéséből sok téves és hiányos elnevezés született a mikrobákkal kapcsolatban. Pontosítsuk, egészítsük ki a szóhasználatot a köztudatban, használjuk tudatosan a kifejezéseket, állítsuk át rájuk az elménket, írjuk át a régi beidegződéseket! Például így, ezekre:

EGYENSÚLYVESZTÉS = IGAZI KÓROKOZÓ.
Patogén baktériumok, vírusok, gombák túlszaporodása = BURJÁNZÁS (fertőzés helyett).
Túlburjánzott patogén baktériumok, vírusok, gombák = kórJEL-ek: JELzik a táptalaj egyensúlyvesztését, hogy valami nincs rendben.
A burjánzás színhelye a TÁPTALAJ.
További, köztudatban használt szinonimák:
az emésztőrendszerben lakó mikrobaközösségre: mikrobiom, bélflóra, belső flóra, immunrendszer, szimbiózis, stb.
a mikrobiom működésének támogatására: erjesztés, probiotikum használat, fermentálás, komposztálás, stb.
a mikrobiom kiirtására, kipusztítására: sterilizálás, fertőtlenítés, csírátlanítás. stb.

Elme, bélflóra és az immunrendszer: oda-vissza kapcsolat

Fejben és hasban is eldől (freeimages / fred-the-head-2-1523589)

Az előző írásból az is kiderült, hogy az emberi test, a mikrobiom-bélflóra is egy TÁPTALAJ, amely a jótékony és kártékony mikrobáknak egyaránt helyet ad. Az közismert már, hogy az emésztőrendszerben élő mikrobiom-bélflóra alkotja az emberi immunrendszer jelentős részét, amire értelemszerűen hatni lehet többek között a táplálkozással. Azt viszont csak most kezdik felfedezni, hogy a mikrobiom és agy az emésztőrendszer idegrendszerén keresztül oda-vissza hatnak egymásra!

Az agyunk (ha megkapja a megfelelő információkat) képes vezérelni mind a jótékony, mind a kártékony mikrobákat (ha ott vannak az emésztőrendszerünkben). Így minden, ami az agyunkra hat, vezérli az emésztőrendszerünket is. Ebből kifolyólag, ha az agyunkat és az idegrendszerünket valahogyan tanítjuk arra, hogy hogyan kezelje a stresszt (például az élethelyzetek egyensúlyban való megélésével), a jótékony mikrobáinkat is tanítjuk arra, hogy hogyan kezeljék a patogén mikrobákat.
És a mikrobák is képesek vezérelni az agyunk működését. Így, ha a táplálkozásunkkal a jótékony mikrobáinkat etetjük hangsúlyosabban, jobb lesz a közérzetünk, több energiánk lesz.

Mindezek tudatában pedig itt a helye egy újabb igaz mondásnak, “tanmesének”:

A két farkas
Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta: „Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. – A düh, irigység, féltékenység, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego. (Vagyis, az általános egyensúlytalanság és a diszharmónia!)
Másikuk a Jó. – Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.” (Vagyis, az általános egyensúly és a harmónia!)
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: „És melyik farkas győz?“
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: „Az, amelyiket eteted.“

Folytatása következik!

Vajon mik derülnének ki, ha mindig megkérdeznénk a mikrobaburjánzástól, gyenge immunrendszertől szenvedő embert, hogy történt-e valami, és ha igen, mi történt vele a burjánzás elkezdődése előtt, ami esetleg kibillenthette őt az általános egyensúlyából?
Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJt: a kártékony mikrobáknak, vagy a jótékony mikrobáknak? Kit-mit etetünk: az élethelyzetek fél-elemben, egyensúlytalanságban vagy inkább egyensúlyban történő megélését?
Az emberi lény, mint TÁPTALAJ általános, minden szinten történő kiegyensúlyozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(1) Házipatika