Alulterheltség, túlterheltség, rossz közérzet (freeimages / back-1432137)

Az előző írásokban észrevételeztük, hogy 21. századi emberként szélsőségesen viszonyulunk a testmozgáshoz: gyakran egész nap meg sem állunk, vagy egész nap ülünk. Aztán egy kiadós edzéssel jól megerőltetjük magunkat: vitézül lenyomunk 30 fekvőtámaszt bemelegítés nélkül, vagy hazacipelünk 25 kilogramm burgonyát segédeszköz nélkül. Ezen életellenes szokás hátterében a MOZGÁSKULTÚRÁNK ÁLTALÁNOS HIÁNYA áll. A rossz beidegződések kialakítása az életünk minden általános személyiségbefolyásoló helyén megnyilvánul a közoktatástól kezdve az orvosi rendelőn át a templomig bezárólag. Elmarad a reális önmegfigyelés, hogy hogyan kell(ene) bánni a lelkünk templomával: a testünkkel. Az élvezetes és biztonságos mozgástanulás főleg magánúton lehetséges. Ezért sajnos nem csoda, hogy az általános mozgáshiány és alulterheltség (és a másik oldalon a sérülések és a túlterheltség) úgymond “népszokás”. Pedig hasznos lenne, ha a kiegyensúlyozott agy- és testfrissítés lenne a népszokás! Ezen belül pedig mindenkinek a legmélyebb álmából felkeltve is kívülről tudnia kellene, hogyan kell mozogni, és hogy például mozgás előtt miért fontos a bemelegítés!

Megolajozzuk a porcikáinkat – miért fontos a bemelegítés?

A sérülések megelőzése és a teljesítmény optimalizálása érdekében be kell melegíteni, be kell mozgatni a testünket minden mozgás, edzés előtt. Már reggel felkelés után, egy hosszabb ülésből történő felállás előtt, illetve egy nehezebb tárgy megemelése előtt is érdemes bemelegíteni, átmozgatni magunkat! Merthogy milyen élettani folyamatok történnek a testünkben a bemelegítés alatt?

  • A szervrendszereink nyugalmi állapotból munkahelyzetbe kerülnek, felkészülnek a mozgásra, összehangolódik az agy és a test.
  • A szívműködés erőteljesebbé válik, a pulzusszám megemelkedik.
  • A vér oxigénszállító kapacitása fokozódik, több vér jut a hajszálerekbe, az izmokba, tüdőbe, a bőrbe és a szívbe.
  • Az ízületekben lévő nedvtermelés fokozódik, ezáltal az ízfelszínek között csökken a súrlódás (magyarul: az ízületek “megolajozódnak”).
  • A szalagok sokkal rugalmasabbá és ellenállóbbá válnak (ezáltal csökken a sérülésveszély – magyarul: az elmozduló csontok közötti összeköttetés nagyobb terhet lesz képes elviselni).
  • A test hőszabályozása megváltozik (a jó bemelegítés jele, hogy megindul a verejtékezés).

Milyen gyakorlatokkal lehet bemelegíteni?

Miért fontos a bemelegítés: megváltoztatja a működésünket (freeimages / health-gymnastics-1431069)
Miért fontos a bemelegítés: megváltoztatja a működésünket (freeimages / health-gymnastics-1431069)

Általánosságban elmondható, hogy minden mozdulatot lassan, nyugodtan kezdjünk, és FOKOZATOSAN, KÍMÉLETESEN, lépésről lépésre növeljük az intenzitását. Kerüljük a szélsőségeket és a megerőltetést, figyeljünk oda a testünk aktuális teherbírására. Ha szeretjük a modern technika vívmányait, használhatunk pulzusmérő órát – ez segíthet megismerni a test a működését, a terhelések rá való hatását.
A bemelegítés 5-10 percig tartson!

Kezdéshez néhány percig sétáljunk lassan, fokozatosan gyorsítva a tempót.

Ezt követően gimnasztikázzunk felülről lefelé haladva, fokozatosan bekapcsolva az egyes izomcsoportokat a mozgásba, minden mozgáselemből legalább 12-12-t elvégezve:

  • fej oldalra fordítása, oldalra-előre-hátra billentése, fejkörzések
  • vállkörzések előre-hátra
  • karhajlítás be-ki, csuklókörzések
  • karkörzés előre-hátra
  • törzskörzés, csípőkörzés, mellkaskörzés
  • mindkét oldalra, illetve előre hajolva deréknyújtás (csak ameddig pont akkor, pont ott kényelmesen megy!)
  • térdhajlítások és nyújtások
  • bokakörzés
  • nyújtózkodás felfelé.

Folytatása következik!

Vajon mi lenne számunkra a pont itt, pont most a megfelelő, örömteli testmozgás? Szükség van hozzá további akadálymentesítésre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Sufnigym