A bélflóra szerepe a túlsúlyban: mennyire "válogatós" a mikrobiom? (freeimages / weight-1593193)
A bélflóra szerepe a túlsúlyban: mennyire “válogatós” a mikrobiom? (freeimages / weight-1593193)

Az előző cikkben röviden megvizsgáltuk néhány, az emberi emésztőrendszerrel kapcsolatos ősi életbölcsesség élettani alapjait a legújabb felfedezések tükrében. Ezek voltak a “a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út“, a “fejben dől el” észrevételek és “a két farkas” című indián tanmese. Minden jel szerint az ember élete és jó közérzete bizony nemcsak fejben dől el, hanem például hasban is… Menjünk tovább ebben a sorban, fokozzuk a hangulatot, akadnak ehhez még összegyűjthető, megfontolásra érdemes “tanmesék” és kutatások. Például szorosan összekapcsolható három holisztikus szakember mondása: “a halál a belekben lakozik” (Paracelsus), „minden betegség a bélből ered” (Hippokratész), “az vagy, amit megeszel” (Feuerbach német filozófus). Ezek nagyon jól utalnak arra, hogy milyen jelentős az életünkben az emberi bélflóra szerepe, mi minden függ az emésztőrendszerünkben lakó jótékony és kártékony mikrobáinktól! Hatással vannak többek között a testsúlyunkra és az elménk épségére is…

Bélflóra szerepe, kellemetlenségek – miért és hogyan érdemes velük foglalkozni?

A mikrobiom-bél-agy tengely érdekes részletei… mi mindenben mutatkozik meg a bélflóra szerepe az életünkben:

  • A TÚLSÚLYBAN. Sok 21. századi embernek problémája a súlyfelesleg – ez nagyrészt azért alakulhatott így, mert a mikrobiom egyensúlya, a TÁPTALAJ az életmódunk miatt felborult körülöttünk és bennünk is. Az emberi bélflórának a legújabb felfedezések szerint a testsúly alakulásában fontos szerepe van. A túlsúlyos embereknek olyan mikrobák laknak az emésztőrendszerében, amelyek jobban feldolgozzák és hasznosítják a táplálékot, a vékonyabb emberekben lakó mikrobák jobban szelektálnak. Így a sikeres fogyókúra elképzelhetetlen a bélflóra rendbetétele nélkül! A rendbetételhez érdemes az emésztőrendszerből a salakanyagokat kitisztító rostok (pl. Moksa Green) mellé a jótékony és sokféle mikrobákat oda betelepítő probiotikumokat is fogyasztani (pl. ilyen az Emóció). Továbbá, mivel, mint kiderült, az agy is vezérli a bélflórát, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mit üzen nekünk ez, mit kellene változtatunk, például jobban szelektálnunk?
  • EMÉSZTŐRENDSZERI ZAVAROKBAN. A táplálkozás módján kívül a mikrobiom egyensúly felborulásának is köszönhetőek például a haspuffadás, a székrekedés vagy a hasmenés. Akiknek étkezések után ilyen tüneteik vannak, valószínűleg sokáig és/vagy intenzíven sikerült etetniük a puffasztó bélflórájukat, és sokan “megoldásként” puffadást levezető, hashajtó vagy hasfogó orvosságokat vesznek be. Azonban ez hosszú távon nagyon nem szerencsés. Sokkal jobbat teszünk magunkkal itt is, ha helyreállítjuk a bélflóránkat. És természetesen, érdemes elgondolkodunk azon, hogy mit nem tudunk harmonikusan feldolgozni, elengedni?
  • A TISZTA GONDOLKODÁSBAN. Még az elmebaj kiindulási pontját is lehet a gyomor és a belek környékén keresni. Ha az életmódunkkal, az általános működésünkkel ennek teremtettünk TÁPTALAJT, akkor az emésztőrendszerünkben lakó bélflóra termelhet az idegrendszerünkre és agyunkra romboló módon ható toxinokat is. Ha gyökeresen megváltozik a bélflóránk, megváltozik a személyiségünk – de erre már volt utalás az előzőekben, máshogy.
  • És így tovább. Az előzőek alapján a fenti bölcsességek biztosan erősen megfontolandók!

A mikrobiom és a gazdája élete és halála –  még egy fontos tudnivaló

Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú (forrás: Facebook)
Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú (forrás: Facebook)

Ahhoz, hogy az emésztőrendszerünkben hosszú távon is egyensúly lehessen, szükséges, hogy a jótékony mikrobáink valahol életben maradhassanak a megpróbáltatások közepette is. Ilyen megpróbáltatás például a manapság sajnos “rutin” antibiotikumos “fertőtlenítés”, amiben minden mikrobát elpusztítanak. (Ha túl sok ilyen “fertőtlenítést” kapunk, az egész létezésünk steril “kémcsőszagú”, részben halott lesz, ami mindenféle kellemetlen elváltozásokhoz és tünetekhez vezet. Az élet alapvetően nem steril, hanem gyümölcs- és virágillatú!) A mikrobiom megmaradási búvóhelye, “bázisa” új kutatások szerint a féregnyúlvány, közismert nevén vakbél, aminek a a belső flóra, az immunrendszer megtartásában van szerepe. (Minden szerv számít, amit a Gondviselés az emberi testbe beletett, semmit sem lehet következmények nélkül kiszedni belőle…) A bélflóra újraépítése során tehát figyelembe kell venni, hogy valakinek van-e féregnyúlványa, vagy sajnos már nincs – utóbbinál nagyobb odafigyelés szükséges.

Folytatása következik!

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJT: a kártékony mikrobáknak és a fél-elemnek, vagy a jótékony mikrobáknak és az egyensúlynak?

Az emberi lény, mint TÁPTALAJ minden szintű kiegyensúlyozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(1) Béky László

Bélflóra és az immunrendszer, jótékony és kártékony: hasban IS eldől! (freeimages / coloured-hands-1166227)
Bélflóra és az immunrendszer, jótékony és kártékony: hasban IS eldől! (freeimages / coloured-hands-1166227)

Úgy tartják, “a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út“. Mint ahogy azt is tartják, hogy “fejben dől el“. Mindjárt kiderül, hogy mindkét mondásnak van valós élettani alapja… Ha ugyanis a gyomron (emésztőrendszeren, hason) keresztül út vezet valahova, akkor az egyben út az elméhez (fejhez) is, és nemcsak a férfiaknál, hanem mindenkinél. Továbbá nemcsak a fejhez vezet út a hason keresztül, hanem a hashoz is a fejen keresztül! A has (más megnevezésekkel emésztőrendszer, mikrobiom, bélflóra és az immunrendszer), valamint a fej (másik nevén elme) intenzív oda-vissza jellegű kapcsolatban állnak egymással.

Új, pontosított, kiegészített mikrobiom-bélflóra “szótár”?

Először is: az előző írásból kiderült, hogy Louis Pasteur felfedezéséből sok téves és hiányos elnevezés született a mikrobákkal kapcsolatban. Pontosítsuk, egészítsük ki a szóhasználatot a köztudatban, használjuk tudatosan a kifejezéseket, állítsuk át rájuk az elménket, írjuk át a régi beidegződéseket! Például így, ezekre:

  • EGYENSÚLYVESZTÉS = IGAZI KÓROKOZÓ.
  • Patogén baktériumok, vírusok, gombák túlszaporodása = BURJÁNZÁS (fertőzés helyett).
  • Túlburjánzott patogén baktériumok, vírusok, gombák = kórJEL-ek: JELzik a táptalaj egyensúlyvesztését, hogy valami nincs rendben.
  • A burjánzás színhelye a TÁPTALAJ.
  • További, köztudatban használt szinonimák:
    az emésztőrendszerben lakó mikrobaközösségre: mikrobiom, bélflóra, belső flóra, immunrendszer, szimbiózis, stb.
    a mikrobiom működésének támogatására: erjesztés, probiotikum használat, fermentálás, komposztálás, stb.
    a mikrobiom kiirtására, kipusztítására: sterilizálás, fertőtlenítés, csírátlanítás. stb.

Elme, bélflóra és az immunrendszer: oda-vissza kapcsolat

Fejben és hasban is eldől (freeimages / fred-the-head-2-1523589)

Az előző írásból az is kiderült, hogy az emberi test, a mikrobiom-bélflóra is egy TÁPTALAJ, amely a jótékony és kártékony mikrobáknak egyaránt helyet ad. Az közismert már, hogy az emésztőrendszerben élő mikrobiom-bélflóra alkotja az emberi immunrendszer jelentős részét, amire értelemszerűen hatni lehet többek között a táplálkozással. Azt viszont csak most kezdik felfedezni, hogy a mikrobiom és agy az emésztőrendszer idegrendszerén keresztül oda-vissza hatnak egymásra!

  • Az agyunk (ha megkapja a megfelelő információkat) képes vezérelni mind a jótékony, mind a kártékony mikrobákat (ha ott vannak az emésztőrendszerünkben). Így minden, ami az agyunkra hat, vezérli az emésztőrendszerünket is. Ebből kifolyólag, ha az agyunkat és az idegrendszerünket valahogyan tanítjuk arra, hogy hogyan kezelje a stresszt (például az élethelyzetek egyensúlyban való megélésével), a jótékony mikrobáinkat is tanítjuk arra, hogy hogyan kezeljék a patogén mikrobákat.
  • És a mikrobák is képesek vezérelni az agyunk működését. Így, ha a táplálkozásunkkal a jótékony mikrobáinkat etetjük hangsúlyosabban, jobb lesz a közérzetünk, több energiánk lesz.

Mindezek tudatában pedig itt a helye egy újabb igaz mondásnak, “tanmesének”:

A két farkas

Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta: „Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. – A düh, irigység, féltékenység, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego. (Vagyis, az általános egyensúlytalanság és a diszharmónia!)
Másikuk a Jó. – Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.” (Vagyis, az általános egyensúly és a harmónia!)
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: „És melyik farkas győz?
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: „Az, amelyiket eteted.

Folytatása következik!

Vajon mik derülnének ki, ha mindig megkérdeznénk a mikrobaburjánzástól, gyenge immunrendszertől szenvedő embert, hogy történt-e valami, és ha igen, mi történt vele a burjánzás elkezdődése előtt, ami esetleg kibillenthette őt az általános egyensúlyából?

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJt: a kártékony mikrobáknak, vagy a jótékony mikrobáknak? Kit-mit etetünk: az élethelyzetek fél-elemben, egyensúlytalanságban vagy inkább egyensúlyban történő megélését?
Az emberi lény, mint TÁPTALAJ általános, minden szinten történő kiegyensúlyozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A jótékony mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(1) Házipatika

A Föld nevű bolygón jelenleg ÉLET van. Ezen élet kialakulása apró élőlények: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek, férgek; összefoglaló néven mikroorganizmusok, MIKROBÁK kialakulásával kezdődött. A kialakulásuk csak akkor indulhatott el, amikor a Föld, mint környezeti tényező, TÁPTALAJ, alkalmassá vált arra, hogy mikrobák létezzenek, éljenek rajta, benne. A mikrobák azóta is léteznek, mindenhol jelen vannak, természetes esetben a(z élő) kertben, a mezőkön, az erdőkben, az élővizekben, a(z élő) mezőgazdasági talajban, … Sőt, – hipochonder emberek számára valószínűleg félelmetes módon – az emberi otthonokban, az emberek körül a levegőben, az emberi testben, emésztőrendszerben is, mert az emésztőrendszer is élő TÁPTALAJ! És ezek az apró lények nem maradnak mindig ugyanolyanok, most is folyamatosan átalakulnak, alkalmazkodnak a környezetük, a TÁPTALAJ változásához – ez a rettegett “mutáció” (evolúció) folyamata. Ez a mikrobiom jelentése: a mikroorganizmusok és a nekik otthont adó táptalaj együttese. Ahol nincsenek jelen, mert a környezetet, a TÁPTALAJT sterilizálták, ott általánosságban nincs élet.

Mikrobiom jelentése: ÉLET = MIKROBÁK ÖSSZESSÉGE + TÁPTALAJ

Rögeszmés rettegés mikrobáktól: nem ismerjük a TÁPTALAJ fontosságát (freeimages / woman-shadow-1549477)
Rögeszmés rettegés mikrobáktól: nem ismerjük a TÁPTALAJ fontosságát (freeimages / woman-shadow-1549477)

Louis Pasteur az eszközeivel láthatóvá is tette a mikrobák egy részét. Sajnos nála kezdődött a mikrobák szerepének félreértése, a működésük részletes ismeretének hiányában a tőlük való rögeszmés rettegés is. Ugyanis Pasteur teljesen figyelmen kívül hagyta azt, hogy a mikrobáknak TÁPTALAJRA van szükségük a létezéshez, mégpedig mindegyiknek más fajtára. Többek között Antoine Béchamp tett e téren valósághűbb megállapításokat, mert a mikrobákat a TÁPTALAJJAL EGYÜTT vizsgálta.
(Ezen cikkben sokszor fog szerepelni a TÁPTALAJ szó, és nagybetűvel, hogy megjegyezzük a fontosságát és emlékezzünk rá!)

Mikrobák típusai, ellenség, vagy barát?

A mikrobák valósághű kezeléséhez hasznos, ha néhány alap jellemzőt tudunk róluk.

  • A méretük és a működésük szerint többféle mikrobacsoport létezik, például a baktériumok (ők növények), a gombák (ők szintén növények) és a vírusok (ők nem élőlények, nincs saját anyagcseréjük).
  • Az ember életében, testében (a TÁPTALAJBAN, csak hogy eszünkbe jusson!) betöltött szerepük szerint két csoportra oszthatók: a KÁRTÉKONYAK (életrombolók, patogének) és a JÓTÉKONYAK (élettámogatók, hasznosak). A jótékonyak alkotják az “immunrendszer” egy részét. Ha EGYENSÚLYBAN VAGYUNK MINDEN SZINTEN, és ezzel a jótékonyaknak biztosítunk TÁPTALAJt, akkor ők kordában tartják, nem engedik a kártékonyakat túlszaporodni, elburjánozni. Ennek eredményeképpen stabilabban tud működni az immunrendszerünk.

Jól működő immunrendszer = általános EGYENSÚLY

Mikrobiom jelentése: élőlények összessége és környezetük (freeimages / jungle-1377573)
Mikrobiom jelentése: élőlények összessége és környezetük (freeimages / jungle-1377573)

Az előzőekből kiderül, hogy messze nem minden mikroba olyan veszedelmes, támadó, emberi életre törő, mint amilyen a köztudatban kialakult képen szerepel. Ezért felesleges, sőt, alapesetben egyenesen veszélyes is mindent mániákusan fertőtleníteni, mert azzal a jótékony mikrobákat is elpusztítjuk! Csak a kártékony mikrobáktól lehet tartani. De csak akkor, ha hosszú távon és/vagy nagymértékben TÁPTALAJt adtunk, adunk a túlszaporodásukhoz: az egyensúlytalanságainkkal, a félelmeinkkel, az életmódunkkal. Ilyenkor meggyengülnek az őket kordában tartó jótékony mikrobák, és kellemetlen testi elváltozásaink, tüneteink jelentkeznek. Viszont, ha stabilak a jótékony mikrobáink, hiába vannak ott mellettük a kártékonyak is, nem lesznek testi elváltozások, nem lesznek tünetek.
Az ember életét tehát alapvetően NEM a mikrobák veszélyeztetik, hanem az ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY ELVESZTÉSE, a táptalaj megváltozása!

Vajon mik derülnének ki, ha mindig megkérdeznénk a mikrobaburjánzástól, gyenge immunrendszertől szenvedő embert, hogy történt-e valami, és ha igen, mi történt vele a burjánzás elkezdődése előtt, ami esetleg kibillenthette őt az általános egyensúlyából?

Folytatása következik!

Kiknek, miknek adunk TÁPTALAJt: a káros mikrobáknak, vagy a hasznos mikrobáknak? Az egyensúlytalanságoknak, vagy az egyensúlynak? Az élethelyzetek nehezen vagy könnyebben viselésének?

Az emberi lény, mint TÁPTALAJ általános, minden szinten történő egyensúlyban tartásához, egyensúlyba hozásához próbálta már a Moksa Cseppet? A hasznos mikrobák emberi emésztőrendszerben való táplálásához próbálta már a Moksa Green-t? A hasznos mikrobák emberi emésztőrendszerbe való bejuttatásához próbálta már az Emóciót?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Dr. Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely
(angolul tudóknak) Antoine Béchamp