Hol vannak még az emésztőrendszerünkön kívül a környezetünkben olyan TÁPTALAJ-ok, amelyek döntő hatásúak az életünkre, az általános egyensúlyunkra, az immunrendszerünkre? Például a KERTBEN! Mivel a táplálkozással bevisszük a testünkbe a kertből származó gyümölcsöket és zöldségeket is, nem mindegy, hogy mit találunk ott. Az emberi emésztőrendszerhez hasonlóan a mezőgazdasági területeknek, talajoknak, kerteknek is van saját mikrobiomja (más néven flórája, TÁPTALAJA, IMMUNRENDSZERE, sőt: idegrendszere…). Milliárdnyi apró és nagyobb, jótékony és kártékony élőlény él bennük együtt, amelyek egymást egyensúlyban tartják. Erre a felismerésre és összefüggésekre alapozva folytatható igazán a kertészkedés okosan és munkakímélően. Mert ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, és vegyszerekkel irtjuk a “kártevőket”, akkor leromboljuk a kert immunrendszerét.

A kert immunrendszere a tápláléklánc

Felesleges szántás: sivataggá változtatja az értékes termőtalajt (freeimages / empty-rural-field-1345958)
Felesleges szántás: sivataggá változtatja az értékes termőtalajt (freeimages / empty-rural-field-1345958)

Hogy a kert “immunrendszerének” lényegét el tudjuk képzelni, elég csak arra gondolnunk, hogy létezik a természetes tápláléklánc, amelyben szabad szemmel is látható állatok és növények működnek együtt, szimbiózisban. A növényeket az élősködő “kártevők”: levéltetvek, lótücskök, meztelencsigák, rágcsálók és társaik eszik meg… A kártevőket pedig a természetes ellenségeik: a levéltetveket a katicabogarak, a lótücsköt az énekes madarak és a vakond, a meztelencsigákat az indiai futókacsák, a rágcsálókat a baglyok, a kullancsokat a (gyöngy)tyúkok, a szúnyogokat az énekes madarak és a denevérek, és így tovább. És ez alól még az ember sem kivétel, mert hiába nincs meg a természetben megszokott természetes ellensége, ha nem tanulja meg magát egyensúlyban tartani, a Föld bolygó fogja erre rákényszeríteni a klímaváltozással. Aminek a kialakulásához valószínűleg az ember is hozzájárult – többek között a talajpusztítással.

Kertészkedés tudatlanul, talajpusztító módon: talajbolygatás és vegyszerek

Az emberiség évezredek óta műveli a földet talajmunkákkal, tehát ez mondhatni már régi hagyomány. Sajnos azonban attól, hogy egy szokás nagyon régi, még nem biztos, hogy élettámogató is. Lehet élet- és természetellenes, aminek a pusztító hatása a Természet önhelyreállító képessége miatt csak lassan mutatkozik meg. Ilyen életidegen módszer, az emberiség több ezer éves tévedése a szántás, ásás és kapálás… Ezek felforgatják és megbolygatják a talaj természetes, láthatatlan mikrobiomját, kiváltképp, ha túlzásba viszik őket. És ilyen életidegen módszer a sok művi tápláló és fertőtlenítő vegyi anyag: műtrágya, gyomirtó, növényvédő szer használata is. Ez utóbbira csak az előbbi miatt van szükség. Ezekkel hosszú távon sajnos élettelen, steril, száraz, sivár sivataggá változtatjuk az értékes termőtalajt, miközben extra profitot termelünk és belerokkanunk a sok munkába, mert nem vesszük igénybe a Természet felkínált segítségét…

Kertészkedés okosan, talajépítő módon: immunerősítés a földnek

Kertészkedés okosan, szántás nélkül: talaj mikrobiom táplálás (Mérgezett Föld című dokumentumfilm)
Kertészkedés okosan, szántás nélkül: talaj mikrobiom táplálás (Mérgezett Föld című dokumentumfilm)

2019-ben készült egy kiváló dokumentumfilm egy reform, talajbarátabb, nagyüzemi mezőgazdasági termelési módról. Lényege, hogy hosszú évek óta kísérleti jelleggel egyre nagyobb területen nem szántanak, hanem fermentált, komposztált marhatrágyával takarják le, táplálják, állítják helyre a talaj mikrobiomját. A talajflóra az ellenőrzés szerint az évek során kiválóan regenerálódott is, és termésátlagban hozza a természetellenesen kizsigerelt talajokét, kevesebb munkával, kevesebb vegyszerrel! Így jó áron jó minőségű termékeket lehet előállítani, klímabarátabb módon. A címe Mérgezett Föld – ez, habár figyelemfelkeltő és drámai, nem teljesen jól takarja a lényeget. Például az “Önfenntartó(bb) és klímabarát(abb) nagyüzemi gazdálkodás a gyakorlatban” vagy “Az emberiség ezeréves tévedése? Tudatos(abb) gazdálkodás” címek talán jobban kifejeznék. Nemcsak nagyüzemi mezőgazdasági termelésről, hanem a konyhakertekről is mutatnak példát benne. Érdemes sokszor megnézni, és elgondolkodni rajta, hogy mit tudunk belőle hasznosítani a saját életünkben! Mert a talaj általános egyensúlya és az ember általános egyensúlya között szoros összefüggés van.

Folytatása következik!

Nehezen indul be a kertészkedés, túlságosan fél, hogy valamit elront, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már? Akár az emberi szervezet, akár kert általános egyensúlyának táplálásra…

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert
Ruth, a lusta kertész (Önfenntartó kiskert a gyakorlatban)
Mérgezett Föld (Önfenntartó “nagykert” a gyakorlatban)

Biokertészkedés a gyakorlatban: ember- és klímabarát is (freeimages / vegetables-4-1329489)
Biokertészkedés a gyakorlatban: ember- és klímabarát is (freeimages / vegetables-4-1329489)

Egy időben terjedt egy humoros történet, “A kapálás elhozná a világbékét” címmel… Jól összefoglalta, hogy milyen felesleges dolgokon stresszelnek a 21. századi, zömmel ülőmunkát végző, mozgáshiányos emberek, amikre a mozgás (lenne) az igazi megoldás. A személyre és helyzetre szabott, megfelelő mozgás valóban kellemesen lefáraszt minket. Emellett az izzadással kiüríti a szervezetünkből a stresszhormonokat, kitisztítja az elménket és még örömteli is. Viszont a túlzásba vitt mozgás sajnos kimerít és öregít. Ezt megtapasztalhatták anno a földeken napkeltétől napnyugtáig kézi munkával dolgozók – nem véletlenül ment el sokak kedve a mezőgazdasági munkától. Ha kertészkedéssel mozgunk, akkor jó, ha tudjuk, hogy az ásás-, kapálás és vegyszermentes, igazi biokertészkedés a gyakorlatban a “megfelelő” belőle, nekünk is és a Földnek is. Hogy ez mit jelent és hogyan lehetséges megvalósítani?

Úgy, hogy megfigyeljük és munkára fogjuk a Természet működését; hagyjuk, hogy besegítsen nekünk a kertészkedésbe, együttműködünk vele. Nagyon sok energiaigényes (gépekkel végezve szén-dioxidot kibocsátó!) feladatot elvégezne velünk, helyettünk, ha okosan utánoznánk. Ennek sok apró részlete van, erről szól az önfenntartó kert. Ez a most elterjedteknél sokkal jobb módja (lenne) annak, hogy jó minőségű élelmiszert sikerüljön előállítani.

Biokertészkedés a gyakorlatban: két lényeges összetevő

A sok apró részletből kiemelek kettőt, és akinek felkelti az érdeklődését, utánanézhet a világhálón. Aki nem kertészkedik, de szeretne, készül rá, hangolódik rá, és művelődne hozzá, olvassa el ezeket, és gondolja át jó alaposan! Lehet, hogy nehéz olvasmányok! Rá kell álljon az ember elméje, meg kell őket emészteni, sok régi beidegződést át kell írni, ami nem megy egyik napról a másikra, de megéri. És természetesen a kert egyéni adottságai is meghatározzák, hogy mit hogyan lehet alkalmazni, de…

Talajtakarás: nincs szántás, nincs ásás, nincs kapálás, nincs gyomirtó

Aszály ellen kertészkedés okosan: talajtakarás (freeimages / autumn-leaves-covering-a-path-1384498)
Aszály ellen kertészkedés okosan: talajtakarás (freeimages / autumn-leaves-covering-a-path-1384498)

Ezen írás készültekor (is) általánosan nagy probléma az aszály Magyarországon: nincs eső, porzik a talaj nem kel ki az elvetett mag. Az egy (igen csekély) lehetőség, hogy imádkozunk az esőért, vagy (sok klímamelegítő energiabefektetéssel!) öntözünk… Itt sajnos az is hiba, hogy a meglevő kevés nedvességet is hagyjuk elillanni a folyamatosan úgymond “meztelenül”, növénytakaró nélkül tartott földekkel! Pedig most is léteznek nedvesebb talajú területek: például az erdők. Itt a fák lombja árnyékol, az avar letakar, trágyázza a talajt a lehullott levelek tápanyagaival, valamint akadályozza a gyomok terjedését is. A Természetben nincs “meztelen” talaj, és sokat felforgatott talaj sincs! Ezt az “erdő-módszert” lehet utánozni a kiskertekben talajtakarással, mulcsolással, nagyobb mezőgazdasági területeken komposztált marhatrágyával.

Növénytársítás: nincs rovarirtó, nincs növényvédő szer

A természetben megvan a természetes tápláléklánc, minden állatot / növényt elfogyaszt egy másik állat / növény, mindegyiket más. A növényeket általában állatok szeretik: rovarok, mikrobák, amiket haszonnövényeknél kártevőknek tekintünk, ez is minden növénynél más. Ha két növényt egymás mellé vetünk / ültetünk, három eset lehetséges. Vagy közömbösek egymás kártevői iránt, vagy együtt vonzzák ugyanazt a kártevőt, vagy riasztják egymás kártevőit. Amikor nagy területen monokultúrásan termesztik ugyanazt a növényt (például búzát), akkor a két növény egymás mellett ugyanaz, tehát együtt vonzzák ugyanazt a kártevőt. Nem csoda, hogy (szintén klímamelegítő energiabefektetéssel kijuttatott!) növényvédő szerekre, permetezésre van szükségük… Mi lenne, ha ezt átalakítanánk, és mindig egymás mellé tennénk a saját kártevőiktől egymást védő növényeket?

Folytatása következik!

Nehezen indul be a kertészkedés, túlságosan fél, hogy valamit elront, szükség van hozzá további támogatásra, segítségre? A Moksa Cseppet és a Moksa Greent próbálta már?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Lásd még:
Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert
Ruth, a lusta kertész (Önfenntartó kiskert a gyakorlatban)
Mérgezett Föld (Önfenntartó “nagykert” a gyakorlatban)