Mi a cél? Teljesítés, rohanás, kapkodás? (freeimages / runners-1176564)
Mi a cél? Teljesítés, rohanás, kapkodás? (freeimages / runners-1176564)

Először nem mozgunk semmit, egész nap ülünk, aztán pedig első kósza gondolatból rögtön maratont futunk, vagy megmásszuk a Himaláját? Miből gondoljuk, hogy hogy ettől majd többek-jobbak leszünk? Talán még mindig nincs életszerű mozgáskultúránk, és nem tartjuk fontosnak a szellemünk-lelkünk-testünk aktuális lehetőségeit és korlátait… Már érintettük több cikkben (például tornaóra, mozgás elkezdése, bemelegítés, séta, nyújtás, sportválasztás), hogy a nem-mozgás után miért és hogyan induljunk el az edzéssel, hogyan sportoljunk kezdőként is biztonságosan, kíméletesen, a sérülésveszélyt csökkentve. Viszont most nézzük meg ezt összefoglalóan még egyszer, még a legegyszerűbb sétát illetően is! Hiszen a masszív önromboló beidegződéseket hosszabb idő alatt és több munkával lehet átírni, átalakítani.

Élsport, vagy élvezeti élet-karbantartó mozgás?

A katonás iskolai tornaórán általában nem volt cél, hogy a megtanuljuk örömmel, számunkra optimálisan mozogni és megismerjük a testünk egyéni adottságait – tisztelet a kivételnek. Sokkal inkább a hibátlan teljesítés, a jó jegy volt az elvárás. Versenyeztünk az idővel vagy másokkal, kellő rákészüléssel vagy anélkül. (Mikor fogják vajon azt osztályozni, hogy a gyerek mennyire érezte igazán jól magát a sport közben?) Ez megalapozta az általános teljesítménykényszert, hogy az edzéssel valamilyen külső tényezőnek kell megfelelnünk: stopperóra, mérőszalag, mérleg, szülő, tanár, főnök, edző, szurkolók, stb. A saját testünk jelzései, a “belső tényezők” sajnos az esetek jó részében nem voltak fontosak, háttérbe lettek szorítva. Ha sikerült csúcsot döntenünk, akkor mi voltunk a nemes, büszke (önkínzó, önsanyargató…) élsportoló bajnokok, és jól megmutattuk, hogy milyen sokat bírunk. Ha a megerőltetés után minden egyes porcikánkat éreztük, alig tudtunk felkelni, és mehettünk táppénzre, esetleg hosszú távon is maradandó sérülést szenvedtünk, mellékesnek bizonyult. Fiatal test sokat elbír…

Hogyan sportoljunk? FOKOZATOSSÁG, KÍMÉLETESSÉG, LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE HALADÁS

Hogyan sportoljunk? Örömmel, játékosan, odafigyelve (freeimages / swimming-fun-the-water-is-great-1431165)
Hogyan sportoljunk? Örömmel, játékosan, odafigyelve (freeimages / swimming-fun-the-water-is-great-1431165)

Viszont ha az igazán hosszan tartó általános egyensúlyt és jó közérzetet szeretnénk MAGunknak megadni, akkor csakis önMAGunkhoz hűen érdemes a mozgásformákat űzni, a tornaórai félrenevelést pedig hasznos kiküszöbölni. A sajgó porcikák és a túlerőltetés helyett legyen cél a kellemes fáradtság, ellazultság és felfrissültség. Figyeljünk oda az aktuális teherbírásunkra! HA VALAMI NEM ESIK JÓL, HA VALAMI FÁJ, azt ABBA KELL HAGYNI, mert megsérülhetünk. Maximum kellemetlen lehet. Ha van valami tünetünk, például éppen épülünk fel egy meghűlésből, vagy nemrég meghúztuk a derekunkat, azt is figyelembe kell venni.

Tudatosítsuk magunkban, hogy egy új sportban először mindig KEZDŐK leszünk, aztán csak később haladók, ezért a kezdő szinttel kell indulnunk. Ez nem szégyellni való, hanem természetes dolog, mindenki volt kezdő! Kezdőként kövessük a sétához való hozzászokásnál leírt alapelveket:

 – 1 hétig naponta (vagy kétnaponta) 5-10 perc könnyebb edzés;
 – a következő héten naponta (vagy kétnaponta) 20 perc könnyebb edzés;
 – a következő héten napi 30 perc könnyebb edzés;
– …
– és így tovább, amíg el nem érjük a napi 60 percet.
 – Ezután lehet intenzívebben vagy még hosszabban edzeni.

Mindig tartsuk be a mozgásóra ajánlott menetét: bemelegítés, edzés, levezetés, nyújtás.

Legyen az adott mozgásformának megfelelő technikai felszerelésünk!

Figyeljünk oda a helyes testtartásra és a vízfogyasztásra!

Meg lehet nyugodni: ha kitartóan, rendszeresen és örömmel hódolunk egy mozgásformának, el fog jönni az az idő is, amikor a sokszorosát fogjuk tudni teljesíteni a kezdő önMAGunknak.

Folytatása következik!

Vajon milyen lenne Önnek a pont itt, pont most a megfelelő, örömteli testmozgás? Nehezen indul el, nincs rá kapacitása, fél, hogy valamit elront? Szükség van hozzá további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ez is megfontolandó:
(1) Webbeteg

A bemelegítés (és a séta-gyaloglás) után beszéljünk még egy életbevágóan fontos, alap tudnivalóról a testmozgással kapcsolatban, amit az iskolai testnevelés órán jó eséllyel sajnos nem tanítanak meg. Pedig nem a történelmi évszámok azok, amiket hasznos dolog álmunkból felébredve is kívülről fújni, hanem többek között az, hogy hogyan kell a testünket jól karbantartani. A jó karbantartásnak fontos része az izmaink mindennapos bemelegítése testmozgás előtt és nyújtása testmozgás után, a gyakorlatban is! Mielőtt ízületi problémákra fájdalomölő (angolul pain killer) pirulákhoz nyúlunk, érdemes a napi szokásainkba nyújtógyakorlatokat beiktatni. Ugyanis lehet, hogy az mozgásszervi működési zavarokat és kellemetlenségeket egyes izmaink megrövidülése és az általuk a normál helyükről elmozdított ízületek okozzák. Bizonyos fajta mozgásformákat gyakorlók, például egyes jógázók ezt már tudják, nekik sok nyújtógyakorlat van a mozgásprogramjukban, ők a gyakorlatban is megtapasztalták, hogy mire jó a nyújtás.

Szakmai ártalmak, avagy miért fontos, mire jó a nyújtás?

Mire jó a nyújtás? Test karbantartásra! (bekesgyogytorna.blogspot.com)
Mire jó a nyújtás? Test karbantartásra! (bekesgyogytorna.blogspot.com)

A jó közérzetet segítő helyes testtartáshoz meghatározott izmok meghatározott terhelése (lenne) szükséges – mint ahogy ez történik séta közben is optimális esetben… A különféle típusú, például álló-, ülőmunkához, vagy bizonyos jellegű sportokhoz viszont mindig ugyanazokat az izmainkat használjuk, másikakat pedig nem használunk. Például ha irodában dolgozunk, munka közben a nyakunkon, a bicepszünkön és a csípőnkben használtak, túlterheltek, feszesek és megrövidültek az izmok, a farizmaink működése pedig leállt. Az előbbiek látható jele, hogy a felső háti szakaszunk görnyedt, a fejünk előre dől, a mellkasunk pedig homorú, beesett. Az egyenetlenül terhelt izmoknak megfelelők lesznek az ízületi működési zavaraink! Hátfájás, nyakfájdalom, derékfájás, térdfájás, súlyos krónikus esetben gerincferdülés, banyapúp, stb. Az még a kisebb probléma, hogy ha elmegyünk sportolni, az előbbiek miatt nem leszünk hajlékonyak és izomlázunk lesz.

Megolajozzuk a porcikáinkat – milyen testgyakorlatokkal lehet nyújtani?

A neten sok leírás van erről is, érdemes például gyógytornász weboldalakat böngészni, videókat tanulmányozni és kipróbálni. Két tényező nagyon fontos: 1. A VÍZFOGYASZTÁS, a mozgásszerveink hidratálása szintén életbevágó az ízületek karbantartására, amit legalább 2 héttel a nyújtógyakorlatok bevezetése előtt el kell kezdenünk! 2. A nyújtás maximum kellemetlen lehet, nem fájhat. HALLGATNI KELL A TESTÜNK ÜZENETEIRE, ÉS HA VALAMI VALAHOL FÁJ, ABBAHAGYNI. Nem szabad túlnyújtani és túlerőltetni az izmainkat és az ízületeinket, mert sérülés lehet a következménye. Meglevő sérülés esetén pedig még körültekintőbben kell izmainkat nyújtani.

Folytatása következik!

Nehezen változtat, nehezen indul el mozogni? Szükség van hozzá további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?

Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!

Ajánlott könyv:
Ming Chew: Szabadulj meg a fájdalomtól – örökre!

Ez is megfontolandó:
(1) Webbeteg