Illetve egész pontosan, nem is maga a fájdalomtest az élet megrontója, hanem az, ha nem vesszük észre a fájdalomtestünket, ha nem tudjuk kezelni, feloldani, ha nem sikerül kikerülni belőle… Hogy mi is az a fájdalomtest? Eckhart Tolle A most hatalma című könyvében ír róla, és egy lehetséges kezelési módját is bemutatja részletesen. Ez az írás egy kedvcsináló szeretne lenni a könyv elolvasásához, hangoskönyvben való meghallgatásához!
Történt-e már vajon olyan furcsaság velünk, hogy körülöttünk csodás volt az idő: kellemesen sütött a nap, kék volt az ég, de nem tudtunk ennek örülni, mert a saját elménk borongós gondolataiba voltunk beleburkolózva? És történt-e már ennek az ellenkezője is: villámlott és dörgött, és valamiért mégis fel voltunk dobódva, úsztunk a boldogságban? Vajon amikor ilyen történik velünk, tudatában vagyunk-e mindkét állapotnak, észrevesszük-e őket? Azaz, érzékeljük-e egyidejűleg, hogy a gondolataink éppen hol kalandoznak, és eközben például épp gyönyörűen sárgállanak a fákon a levelek? Ezek a történések mind a MOST-ban jelennek meg! Ha egyre jobb közérzetet szeretnénk magunknak, ha fejlődni szeretnénk, ahhoz először is hasznos észrevennünk, érzékelnünk, tudatosítanunk, pontosan beazonosítanunk magunkban és körülöttünk mindent, ami MOST VAN. A történéseket, helyzeteket, állapotokat, ellentéteket, zavarokat; a fájdalomtesteket is.
Jelenből elvivő fájdalomtestek és a most hatalma
Amikor nem vesszük észre, hogy mi történik körülöttünk pont akkor, pont ott, hanem csak azt nézzük, hogy mi zajlik az elménkben, valószínűleg éppen egy vagy több fájdalomtestünket dédelgetjük vakon. Fájdalomtestből sok is lehet bennünk, a rokonságunkból és a kultúránkból szoktuk lemásolni, átvenni őket. Megismerhetők többek között onnan, hogy vagy a múltba, vagy a jövőbe visznek minket lelkileg. Rosszullétekkel is együtt járhatnak, minimum rontják, de akár nyomorba is dönthetik az életminőségünket, veszélybe is sodorhatják az életünket. Elég csak arra gondolnunk, mi történhet akkor, ha például haragos dúló-fúló állapotban, körülnézés nélkül lelépünk az úttestre!
Mi a neve a fájdalomtestnek? Kereszt, sárkány, traumaemlék, stressz, …
Miután az előző pontban kiderült, hogy ilyen nagy hatással van az életünkre az Eckhart Tolle által fájdalomtestnek nevezett jelenség, talán érthető lesz, hogy valójában nagyon sok helyen és kultúrában tudnak róla. Csak éppen másképp nevezik… és más megoldási javaslataik is vannak rájuk. Íme néhány a fájdalomtest kifejezései közül, a teljesség igénye nélkül:
- Kereszt (vagy púp) a hátunkon – ezt a szókapcsolatot valószínűleg nagyon sokan hallották már: egész életen át viselt, olykor újra és újra eszünkbe jutó lelki terheket takar.
- A népmesékben egy sárkány, akivel meg kell vívnunk a harcunkat (nem Süsü az).
- Traumatikus élmény, emlék, sokk: a pszichológia szerint az embernek a számára veszélyes helyzetre adott érzelmi reakciója.
- Rossz beidegződés – ez a neurológia nyelvezete.
- Alacsony tudatszint: David R. Hawkins tudatskáláján a 200-as alatti szintek: szégyen, bűntudat, félelem, harag, stb. megnyilvánulása.
- Stressz – Selye János, a magyar származású orvos kiterjedt kutatásokat folytatott az általa stressznek elnevezett élettani folyamatokról.
- Konfliktus – egy holisztikus szemléletű német orvostól származó kifejezés.
- Egyensúlyvesztés – a keleti kultúrában a két pólus: az aktivitás és a passzivitás egyensúlyának felborulása.
- Szenvedés: például a buddhizmus és a homeopátia kifejezése.
- Az agyféltekék szétkapcsolódása, együttműködésének megszűnése – ez a kineziológia észrevétele.
- és így tovább.
Vajon mi lenne Önnek a pont itt, pont most a megfelelő fájdalomtest kezelő-feloldó lehetőség, eszköz? Szükség van a változtatáshoz további támogatásra, segítségre, motivációra? A Moksa Cseppet, a Moksa Greent és az Emóciót próbálta már az általános egyensúlyának biztosítására?
Bővebb információk olvashatók a témáról a Facebookon a Moksa útmutatás csoportban!
Ezek is megfontolandók:
(1) Stressz